A kutya valóságos szent. Természeténél fogva tiszta szívű és őszinte. Ösztönszerűen tudja, mikor nincs rá szükség: órákig képes nyugodtan feküdni, mikor királya belemerül a munkába. Ám amikor a király szomorú és szorong, odalopakodik hozzá, hogy az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj. Sose bánd, ha mindenki más el is hagy. Gyere, sétáljunk egyet, és felejtsd el az egészet.
Axel Munthe
Jó ez a fotó és nagyon szép az idézet is! Valamikor kamasz koromban olvastam Axel Munthe-t, és azóta is nosztalgiával gondolok rá!
VálaszTörlésSzilárd! Nagyon örülök a véleményednek és köszönöm, hogy megnézte. Üdv Zoltán
VálaszTörlés