2011. január 20., csütörtök

Búcsú



Kedves kutyusom Mázli!

Köszönöm szépen ezt a rövid három évet, amit a sors neked adott. Hálás vagyok, hogy gazdid lehettem. Nagyon szomorú vagyok, hogy nem tudtatlak megóvni az olyan emberektől, akik méreggel elvették drága életedet. Olyan üres az otthonom, nem vársz, amikor hazaérek a munkából, most már nem ugrálsz vidáman körülöttem. Keresem, hogy mikor bújsz oda hízelegve hozzám, hogy kicsalj egy kis simogatást. Kérlek, bocsásd meg, hogy a hűségedért ez volt a fizetség, tudom te ezt nem érted, de hidd el én sem. Nem tudom elhinni, pedig nap mint nap halljuk, hogy bántanak, kínoznak és gyilkolnak benneteket olyan emberek akiknek fogalmuk sincs arról, hogy ti is érző lények vagytok. Ti is tudtok örülni és szomorkodni. Érzitek azt, ha gazdátok szomorú és nektek is fáj, ha a szerető gazdátokat bántják. Bár végleg elvettek tőlem, de azt a sok drága percet soha nem vehetik el, amit nekem és családomnak ajándékoztál. Kérlek légy továbbra is vidám, és sokat fuss a boldog vadászmezőkön.
További képek:

2011. január 10., hétfő

Az út vége



"Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk, s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól, s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész, s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van."

Wass Albert

2011. január 3., hétfő

Barátom



"Akár össze is dőlhet a világ körülöttünk, tudom, hogy ő akkor is vigyáz majd rám."

Nudzsúd Ali